Best of Izé

Programozható frizbi a gyereknek

Mert a mai kölkök már nem tűzoltók vagy katonák akarnak lenni, hanem hackerek, programozók, vagy elektroműszerészek.

Awolnation - Thiskidsnotalright

Régebbi szám és klip az előadótól, de hiba lenne kihagyni.

Élő közvetítés a NASA-tól a bolygónkról

Ház falak nélkül

Jól néz ki, de mennyire lehet praktikus?

Cseles kis teszt az angol tudás felméréséhez

Friday the 13th: The Game!

A játékban Jason Voorhees bőrébe bújba gyilkolászhatunk. Hát igen, nem éppen gyerekeknek való.

Hajléktalan baristákat keresnek

Érdekes kezdeményezés, a kérdés, hogy közülük vajon mennyien bújják naponta az Indiegogo-t.

A hollandiai virágkarnevél kreativitásban nem szenved hiányt

Egy francia túrázó kiképzett és békés pásztorkutyáját Szalkszentmártonban lelőtte a helyi hivatalos vadász

Ki hibázott? A lány, aki szabadon engedte, a vadász, aki lelőtte, vagy a helyi juhász, aki nem ismerte fel az állatot. Miért ködösít a rendőrség?

Picit morbid lett ez a Hello Kitty szótár

Így néz ki ma egy elsüllyedt náci tengeralattjáró

Life on the Line

Villanyszerelőkről eddig még nem készítettek izgalmas filmet, úgyhogy ennek is eljött az ideje.

Christian Faur zsírkrétával alkot, de nem úgy ahogy gondolod

A többi képet az oldala menüiben barangolva lehet fellelni.

Az év tanára címet pedig kapja...

Hát nem ez a nő.

A Nascar a minőségi autós sportok és szórakoztatás magas foka

Másfél perc után kezdődik a tesztoszteron buli.

A napi állat egyben napi tippelős is

Ötletünk sincs mi a franc lehet ez.

Az augusztusi nagy melegtől a tévések is meghülyültek

Préda

Egy tengerészgyalogos a vietnámi háború után nem találja a helyét a világban, így egy gyilkosokból álló banda tagjai közé keveredik.

A legkirályabb az egészben, hogy a Cinemax kódolatlan hétvégéjén (09. 10-11) mindenki belekóstólhat a sorozatba.

Szentté avatták Teréz anyát 

De vajon tényleg olyan nagy „szent” volt vagy a XX. századi történelem egyik legnagyobb svindlije?

A következőket olvastam róla ma egy ismerősöm üzenőfalán: 
„Nagyjából az ellenkező igaz ahhoz képest, ami a közvéleményben él róla. Megszámolatlanul folytak be a dollármilliók szervezetéhez, a Szeretet misszionáriusaihoz, és aztán a pénz nagy része nyomtalanul el is tűnt, nagyjából 10 százalékát fordították csak jótékonysági célokra, szűkmarkúan bántak a pénzzel, ha a szegényeken kellett segíteni. Sok beszámolót lehet találni arról, hogy az indiai természeti és ipari katasztrófák áldozatainak anyagilag nem segítettek semmit, csak imát és ócska Szűz Mária medálokat osztogattak. Nem csak kétes csatornákon keresztül tűnt el a rengeteg pénz, a bevételi források között is volt erőteljesen megkérdőjelezhető. Teréz kimondottan jó barátságban volt például Papa Doc-kal, a véreskezű diktátorral. Kapott Teréz milliókat egy hírhedt csalótól is, és hiába írt egy ügyész levelet, kérve, hogy juttassák vissza a kisemberek megtakarításainak kifosztásából származó adományt, még csak válaszra sem méltatta. Sokan hiszik azt, hogy Teréz anya kórházakat tartott fent a legszegényebbeknek, de a valóság ennél sokkal durvább. Ezekre az intézményekre sokkal jobb kifejezés a halálgyár, amikhez képest a leglepukkantabb magyar állami kórházak is svájci luxusklinikának számítanak. Zsúfoltságban, elképesztő higiéniai körülmények között, a legalapvetőbb, minimális orvosi segítségnyújtástól is megfosztva, legfeljebb egy-egy aszpirint kapva tengették az életüket az ott szenvedő betegek. Nagyon sok odalátogató orvos és önkéntes fejezte ki a felháborodását az embertelen állapotok miatt. A Nirmal Hriday nevezetű otthon volt Teréz legkedvesebb intézete, mivel ezt alapította először. Közel 50 év alatt bő nyolcvanezer embert fogadtak itt, és ebből harmincötezer nem is hagyta el élve a házat. Nem csak azért, mert fertőtlenítés nélkül használták fel újra és újra a tűket a betegek között, amíg teljesen el nem kopott a hegyük. Nem csak azért, mert lejárt szavatosságú gyógyszereket használtak. Nem csak azért, mert érzéstelenítés nélkül amputáltak. Nem csak azért, mert a rák végső állapotának iszonyu fájdalmait átélő emberek problémáját úgy oldották meg, hogy odakötözték az ágyaikhoz. És nem csak azért, mert a képzetlen misszionáriusok által kezelt betegek között volt olyan, aki csak azért halt meg, mert rosszul etették, és egyszerűen megfulladt. Hanem azért, mert nem a gyógyítás volt a lényeg, hanem az, hogy az emberek szenvedjenek. Na és persze hogy a más vallásúakat életük utolsó órájában akaratuk ellenére megkereszteljék.

Ez a legszomorúbb és legfelháborítóbb az egészben, hogy Teréz milliárdjaiból bőven futotta volna akár indiai mértékkel ultramodern kórházakra is, de legalábbis sok, viszonylag jól felkészült otthonra. Ő mégis inkább százszámra hozta létre ezeket a szenvedésgyárakat. És miért? Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, de ez a végletekig fanatikus, még ortodox katolikus körökben is ultra-dogmatikusnak számító, minden evilági szenvedésre érzéketlen, totális valláskárosult elmebeteg nő ebben lelte örömét. Megkérdezték persze őt az intézeteire jellemző embertelen állapotokról, és a válasza mindig ugyanaz volt. A szenvedés áldás és gyönyörű, és minél több a szenvedés, annál jobb az egész világnak. Ugyanis így mindenki, aki elveszti minden evilági reményét, átérezheti Jézus szenvedését a Golgotán. Ez a nő azért okozott évtizedeken keresztül elképesztő mennyiségű szenvedést emberek tízezreinek, hogy azok úgymond lelkileg megtisztulhassanak a képzelt megváltója szenvedését minél mélyebben átélve. Ezt nem én találom ki, könnyű keresni olyan interjúkat tőle, ahol nyíltan beszél a szenvedésmániájáról. Persze amikor neki volt szüksége kórházi ellátásra, akkor nem feküdt be a szerencsétlen haldoklók közé valamelyik saját, kalkuttai halálgyárába, inkább magánrepülőgépen utazott kaliforniai luxusklinikákba. 

Teréz a valaha élt egyik legkegyetlenebb és legperverzebb rohadék volt, egyszerűen nincsenek szavak rá, amit ez a szipirtyó művelt. Jellemző módon még a Nobel-díja elfogadásakor is arról papolt, hogy a legnagyobb veszély, ami a világbékét fenyegeti, az nem a világméretű fegyverkezés, nem az éhínségek, nem a terrorizmus, nem a túlnépesedés, nem a természeti katasztrófák, hanem az abortusz és a fogamzásgátlás. Még akkor is, ha háborúkban ezerszámra megerőszakolt nőkről volt szó, mert természetesen ilyen esetben is kampányolt ellene.”

A mai napi bünti egyben vizuállatság is

Aki megfejti, hogy miről szól ez a koreai videoklip, az megoszthatná velünk is.

Nincs is cukibb egy almát majszoló süninél

USS Indianapolis: Men of Courage

Nicolas Cage ezúttal egy megtörtént eseten alapuló történelmi háborús drámában próbálja ki magát. Reméljük ezúttal jól választott.

Shut In

Az özvegy pszichológus lebénult fiával él vidéken. Befogadnak egy gyereket, majd jönnek is a bajok.

Schobert Norbi legújabb hülyesége

Van még ember, aki bekajálja a csávó elméleteit?

Jé, neked erre is hajlik a lábad?

Honnan tudhatod, hogy egy kis pszichopatát nevelsz?

Flowers of Evil

A 2013-as stockholmi zavargások ihlette akció-dráma már díjat is nyert, de hogy nálunk fogják-e vetíteni, arról sajnos még nincs hír.

A kristály koponyás vodka megvolt? 

Nos, egy törvényszéki művész megmutatta, hogyan nézhetett ki az eredeti koponya tulajdonosa.

Max Steel

Élőszereplős film készült a népszerű játékból és rajzfilmből.

Így nézne ki az, ha a közösségi média rajtunk jelenne meg

Pszichedelikus élményt nyújt ez a tokiói kiállítás

Trabarna gyereke lehet

Egyben a bájos kacaj gyűjtemény legújabb darabja

Octobot, az első puhatestű robot

Még nem sokra képes, de tök jól néz ki és ha fejlesztik a robotok egy új generációja születhet meg.

Ez az idegen naprendszerből fogott jel egyelőre még bármi lehet

Amennyiben megismétlődik, úgy tényleg bizonyosságot kapnánk arra, hogy létezik földönkívüli civilizáció?

Lehet néha fel kéne nézni a képernyőről

Így néz ki az új BioShock

Gyertyák, amik úgy illatoznak, mint az USA egyes államai

Jó lenne ilyet gyártani Budapestre is, bár a kutyaszar és kipufogófüst kombó lehet nem a legjobb.

Órát törni ér? Nem? Az se baj!

Tegnap láttam tudos Lengyelt. Sopron városa nékem igen tetzik.

Avagy ilyen volt az osztrákok számára készített magyar nyelvkönyv a 18. század végén.

Láttad már hogy készül a cukorka?

Ha akarsz még az életben édességet enni, inkább ne nézd meg!