Best of Izé

Ilyen menő felvételt sem készítettek még az Északi-sarkról

Lamborghini bringa

Nincs ennél menőbb bicaj a világon!

Logan

Megöregedett Wolverine, de még mindig iszonyatosan kemény.

Mentális betegségek grafikákon

Vízbefulástól mentette meg a gazdiját a kismacska

Legalábbis ő ezt hiszi.

Ilyen az, amikor a KRESZ tábla életet ment

Ti mennyire ismeritek helyesen (vagy helytelenül) az aradi vértanúk neveit?

A Kaspersky Lab kutatásából kiderül, hogy mennyire biztonságos az internet

Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales

Avagy Jack Sparrow ötödjére is Johnny Depp-nek öltözik.

Kocogó Tom Hanks-el szelfizni az esküvői fotózásodon iszonyatosan menő

Tények és hazugságok a kvótanépszavazásról 

Az Eötvös Károly intézet tájékoztató videója (Népszavazás a menekültkvótáról - tények és tévhitek) után itt a századvég alapítvány videója is.

Felhők között snowboardozni elég menő

Ebben a maszkban simán kihívhatod az ellenfeleid, egy vérre menő csatára

„Az említett módosító javaslatot téves gombnyomással szavaztam meg, és a gép már nem fogadta el a korrigálást.”

Gratulálunk!

Népszavazás a menekültkvótáról - tények és tévhitek

Kávézós hackelés

A ti infóitokat mennyire lenne könnyű megszerezni?

Ház falak nélkül

Jól néz ki, de mennyire lehet praktikus?

Hogyan mentenek életeket a pszichedelikumok

Hajléktalan baristákat keresnek

Érdekes kezdeményezés, a kérdés, hogy közülük vajon mennyien bújják naponta az Indiegogo-t.

115 métert repült Bryce Menzies off-road versenyautójával, ami új rekordnak számít

Christian Faur zsírkrétával alkot, de nem úgy ahogy gondolod

A többi képet az oldala menüiben barangolva lehet fellelni.

Szentté avatták Teréz anyát 

De vajon tényleg olyan nagy „szent” volt vagy a XX. századi történelem egyik legnagyobb svindlije?

A következőket olvastam róla ma egy ismerősöm üzenőfalán: 
„Nagyjából az ellenkező igaz ahhoz képest, ami a közvéleményben él róla. Megszámolatlanul folytak be a dollármilliók szervezetéhez, a Szeretet misszionáriusaihoz, és aztán a pénz nagy része nyomtalanul el is tűnt, nagyjából 10 százalékát fordították csak jótékonysági célokra, szűkmarkúan bántak a pénzzel, ha a szegényeken kellett segíteni. Sok beszámolót lehet találni arról, hogy az indiai természeti és ipari katasztrófák áldozatainak anyagilag nem segítettek semmit, csak imát és ócska Szűz Mária medálokat osztogattak. Nem csak kétes csatornákon keresztül tűnt el a rengeteg pénz, a bevételi források között is volt erőteljesen megkérdőjelezhető. Teréz kimondottan jó barátságban volt például Papa Doc-kal, a véreskezű diktátorral. Kapott Teréz milliókat egy hírhedt csalótól is, és hiába írt egy ügyész levelet, kérve, hogy juttassák vissza a kisemberek megtakarításainak kifosztásából származó adományt, még csak válaszra sem méltatta. Sokan hiszik azt, hogy Teréz anya kórházakat tartott fent a legszegényebbeknek, de a valóság ennél sokkal durvább. Ezekre az intézményekre sokkal jobb kifejezés a halálgyár, amikhez képest a leglepukkantabb magyar állami kórházak is svájci luxusklinikának számítanak. Zsúfoltságban, elképesztő higiéniai körülmények között, a legalapvetőbb, minimális orvosi segítségnyújtástól is megfosztva, legfeljebb egy-egy aszpirint kapva tengették az életüket az ott szenvedő betegek. Nagyon sok odalátogató orvos és önkéntes fejezte ki a felháborodását az embertelen állapotok miatt. A Nirmal Hriday nevezetű otthon volt Teréz legkedvesebb intézete, mivel ezt alapította először. Közel 50 év alatt bő nyolcvanezer embert fogadtak itt, és ebből harmincötezer nem is hagyta el élve a házat. Nem csak azért, mert fertőtlenítés nélkül használták fel újra és újra a tűket a betegek között, amíg teljesen el nem kopott a hegyük. Nem csak azért, mert lejárt szavatosságú gyógyszereket használtak. Nem csak azért, mert érzéstelenítés nélkül amputáltak. Nem csak azért, mert a rák végső állapotának iszonyu fájdalmait átélő emberek problémáját úgy oldották meg, hogy odakötözték az ágyaikhoz. És nem csak azért, mert a képzetlen misszionáriusok által kezelt betegek között volt olyan, aki csak azért halt meg, mert rosszul etették, és egyszerűen megfulladt. Hanem azért, mert nem a gyógyítás volt a lényeg, hanem az, hogy az emberek szenvedjenek. Na és persze hogy a más vallásúakat életük utolsó órájában akaratuk ellenére megkereszteljék.

Ez a legszomorúbb és legfelháborítóbb az egészben, hogy Teréz milliárdjaiból bőven futotta volna akár indiai mértékkel ultramodern kórházakra is, de legalábbis sok, viszonylag jól felkészült otthonra. Ő mégis inkább százszámra hozta létre ezeket a szenvedésgyárakat. És miért? Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, de ez a végletekig fanatikus, még ortodox katolikus körökben is ultra-dogmatikusnak számító, minden evilági szenvedésre érzéketlen, totális valláskárosult elmebeteg nő ebben lelte örömét. Megkérdezték persze őt az intézeteire jellemző embertelen állapotokról, és a válasza mindig ugyanaz volt. A szenvedés áldás és gyönyörű, és minél több a szenvedés, annál jobb az egész világnak. Ugyanis így mindenki, aki elveszti minden evilági reményét, átérezheti Jézus szenvedését a Golgotán. Ez a nő azért okozott évtizedeken keresztül elképesztő mennyiségű szenvedést emberek tízezreinek, hogy azok úgymond lelkileg megtisztulhassanak a képzelt megváltója szenvedését minél mélyebben átélve. Ezt nem én találom ki, könnyű keresni olyan interjúkat tőle, ahol nyíltan beszél a szenvedésmániájáról. Persze amikor neki volt szüksége kórházi ellátásra, akkor nem feküdt be a szerencsétlen haldoklók közé valamelyik saját, kalkuttai halálgyárába, inkább magánrepülőgépen utazott kaliforniai luxusklinikákba. 

Teréz a valaha élt egyik legkegyetlenebb és legperverzebb rohadék volt, egyszerűen nincsenek szavak rá, amit ez a szipirtyó művelt. Jellemző módon még a Nobel-díja elfogadásakor is arról papolt, hogy a legnagyobb veszély, ami a világbékét fenyegeti, az nem a világméretű fegyverkezés, nem az éhínségek, nem a terrorizmus, nem a túlnépesedés, nem a természeti katasztrófák, hanem az abortusz és a fogamzásgátlás. Még akkor is, ha háborúkban ezerszámra megerőszakolt nőkről volt szó, mert természetesen ilyen esetben is kampányolt ellene.”

Mennyivel jobb már ilyesmit hallgatni a metróban, mint az adjál má' egy cigit, meg az olcsó zoknit vegyenek kombót.

USS Indianapolis: Men of Courage

Nicolas Cage ezúttal egy megtörtént eseten alapuló történelmi háborús drámában próbálja ki magát. Reméljük ezúttal jól választott.

Kevés menőbb dolog van ennél az átlátszó hengerfejes motornál

Terepen is erősít a Lada

Lehet tényleg újra menő lesz Ladával járni.

Házi lepárló készülék

Mert nincs is annál menőbb, amikor a saját készítésű piáddal kínálod a haverokat.

Nincs ennél most menőbb lakás a világon 

A nappali az óra-ablakaival a lakás olyan, mintha egy film díszlete lenne.

20 perces rövid dokumentumfilm a bolgár menyasszony piacról

Qingjian Meng Gold rush című fotósorozata összehozza a 19. századi divatot a jelen kor technológiájával

Kristián Mensa máshogyan látja a tárgyakat, mint a hétköznapi emberek.

Újabb online profi dobgép, ahol már menteni is lehet a művünket

Kezdőknek ajánlott először végigmenni a bevezetőn.

A már a címében is utolsó Resident Evil részhez tegnap jött ki egy előzetes, amit igazából csak a Guns 'N Roses száma ment meg attól, hogy ne az internet süllyesztőjébe kerüljön

Az, hogy kit gyűlölsz, attól függ, hogy mennyire vagy hülye

Lehet nem panaszkodok többet a reggeli dugó miatt munkába menet közben

Ennek szerintem nem kéne ebbe az irányba hajlania

Mondjuk lehet az sem használt neki, hogy elejtették amikor a mentőbe tették.

Mennyire király lenne már egy ilyennel munkába járni!?

Japánban a multik annyira túlhajszolják az embereket, hogy belehalnak. Ennek a modern kori „kórnak” (amit nálunk munkamániának hívnak) már nevet is adtak: karosi.

„A karosik nem egyszerűen túlóráznak, hanem a végletekig elhanyagolják magukat, a családjukat és az alapvető testi szükségleteiket. A munkáltatók kizsigerelik őket, s ebbe – vagy ennek a mentális következményeibe – előbb-utóbb belehalnak.”

Az autista gyerekek furcsa érdeklődési köreinek előnyei is lehetnek

„Ha azt hiszik hülye vagyok, talán nem kell részt vennem a menetelésben”