Best of Izé

Sikamlós téma szemkötővel - szerintem még mindig tabu a szex 

Érdekes csomag érkezett a nevemre. A lezáratlan papírzacskón hatalmas Durex logó díszelgett, rajta a titulusommal és a teljes nevemmel. Pironkodott a szerkesztőség épületének portása, kacarásztak a többiek, én pedig a benne rejlő fekete poliészter szemkötő megcsodálása után, a mellé kapott síkosítóval a kezemben kérdeztem: mi a poén, gyerekek?

4 életmódtipp, ami elárulja, hogy az egész(ség)ről gőzöd sincs

Mázlista vagyok, hiszen több tucatnyi ismerőshöz fordulhatnék, ha kívülről várnék táplálkozással, sporttal és életvitellel kapcsolatos tanácsot. Az önjelölt egészségguruk száma oly mértékű gyarapodásnak indult, hogy tele van a tippjeikkel a Facebook. Összeszedtem azt a négy útmutatást, amitől még mindig lehidalok.

Mosogatáskódex 

A mosogatás az a házimunka, amit a legtöbb ember utál, hiszen egy ördögi kör, minden nap meg kell csinálni, mindig újratermelődik, sosincs vége. Összegyűjtöttünk néhány olyan praktikát, ami leegyszerűsíti ezt a feladatot és segít elkerülni a totális konyhai armageddon kialakulását. A tányérnyalogatástól a patakparti mosogatásig, mosogatógép nélkül, minden egy helyen.

Mindig mondom, hogy a dohányzás káros az egészségre... pláne kínai öngyújtóval! ;)

Olvastatok már ennél együgyűbb dolgot idén? :D És lájkolják, meg tök komolyan hozzászólnak az emberek. A bankszövetség meg sírva kéri a receptet... ;) 

Ahogy egy haverom írta: „én meg úgy csinálom, h az első héten 1ft-ot dobok a perselybe, a második héten 2-t, a harmadikon 4-et és így tovább. tehát hetente duplázok. könnyű! és karira van mindig kb 2.000.000.000.000.000 ft-om. abból megveszem a világot, de elszórom szilveszterkor. és aztán kezdhetem megint...”

Ha még mindig másnaposok vagytok, ezt nézzétek meg! ;)

Az a fránya tanksapka mindig a másik oldalra kerül ;)

Kifelé vagy befelé élni?

Nem tudsz egyszerre a pillanatba veszni és pózolni. Nem tudsz egyszerre gyertyát gyújtani és adventi koszorút fotózni. Nem tudsz egyszerre enni és #foodporn-t posztolni. Nem tudsz egyszerre szeretni és szivecskéket rajzolni. Úgyhogy dönteni kell, ami nem mindig megy könnyen.

Ezért tartsd mindig magadnál a telód! ;)

Úristen, a tinilányok mindig ilyen undorítóak voltak?! 

Valóságos ámokfutásba kezdtek a One Direction rajongói, amikor megtudták, hogy az egyik tag hányt.

Ezek a vandál ausztrál állatok mindig kengurura isszák magukat! ;)

20 tény, amiért a Punnany Massif még mindig korszakalkotó 

Hogyan kerülhet valaki egy „garázsból” a magyar fesztiválélet középpontjába? Részletes elemzés, amelyet minden feltörekvő együttesnek érdemes tudnia!

8 elvetemült gyilkos nő a történelemből 

A női gyilkosok ritkák, pontosabban viszonylag ritkák. Mármint a férfiakhoz képest. Viszont éppen ezért mindig médiaszenzáció lesz belőlük. Kevésbé is gyanakszunk rájuk. Arra azonban, amit ez a nyolc nő művelt, nincsenek szavak. Vigyázat, megrázó írás, csak felnőtteknek!

Beszélni valakiről a háta mögött

Nem tudsz mindig magadról dumálni – még akkor sem, ha szeretnéd. Muszáj másokról is. Olyanokról, akik éppen nincsenek itt. De képes vagy-e ezt úgy megtenni, hogy ne süllyedj el szégyenedben, és ne köss ki fekvőgipszben, ha ők meghallják mégis?

A bejárónő mindig akkor jön, mikor nem vagyok otthon... :(

Nem hiába mondom mindig, hogy marha jó zene ez a „Royals” :)

Orbán Viktor: „Vert az apám és mindig volt egy kis skizofrén hajlamom”

A brazilok még mindig ennyire frusztráltak a VB miatt? ;)

Egy hasznos tanács: mindig zárjátok el az elzárnivalókat! ;)

Német képviselőnő beszéde Merkel árulásáról

A Washington-i döntéshozók keményen dolgoznak azon, hogy felhúzzák a vasfüggönyt Berlin és Moszkva között. Így akarják megakadályozni az eurázsiai térség kereskedelmi integrációját.

Merkel eltitkolja, hogy gazdag ukrán oligarchák, csakúgy, mint a tálibok vezetői Afganisztánban, finanszírozzák magánhadseregeiket. Eltitkolja, hogy szégyentelenül fosztogatják az országot, miközben a lakosság zöme nyomasztó szegénységben él. Olyan szegélységben, ami csak tovább nő az Európa és az IMF által elrendelt megszorítások miatt.
Eltitkolja, hogy még mindig jobboldali fegyveres csoportok vannak a Majdanon.

Rácsodálkozni a cenzúrára – az Origóból kiindulva

„Jó reggelt, Magyarország!” – pislogtam, amikor megláttam az Origo főszerkesztőjének kirúgásáról szóló hírdagályt. Az emberek többsége rácsodálkozott, hogy érzékeny témák érintéséért meneszteni lehet egy újságírót. Pedig ez mindig is így volt – legalábbis amióta az eszemet tudom.

Rácsodálkozni a cenzúrára – az Origóból kiindulva

„Jó reggelt, Magyarország!” – pislogtam, amikor megláttam az Origo főszerkesztőjének kirúgásáról szóló hírdagályt. Az emberek többsége rácsodálkozott, hogy érzékeny témák érintéséért meneszteni lehet egy újságírót. Pedig ez mindig is így volt – legalábbis amióta az eszemet tudom.

Nincs pénzünk egészséges élelmiszerekre, de dohányzásra mindig költünk – állítja többek között egy most készült hazai tanulmány, amely a lakosság életmódját vizsgálta. A kép eléggé lesújtó.

Mindig csak a nyalakodás, dugni meg nem akar senki... ;)

Fura dolgok történnek a kisfiú körül... még szerencse, hogy mindig van kéznél egy kamera. ;)

További videók: [1] [2] [3] [4] 

Szentpétervártól nem messze a terület megélhetése nagymértékben függött egy óriási cementgyártól. A tulajdonosok ezért jelentős támogatást kaptak a kormánytól, de három hónap után a gyárban még mindig szünetelt a termelés. 

Szerintetek hogyan fogadná ezt Brüsszel, ha Orbán Viktor hasonlóképpen járna el a tulajokkal?

Mi bajom a dohányosokkal?

A dohányosok között is akad, akit szeretek és tisztelek. Mégsem tudok igazán mély emberi kapcsolatot elképzelni egyikükkel sem, mert mindig lesz közöttünk egy gát. Áttörhetetlen.

Kifordul alólunk az ország

Lerohadt, lealjasodott, cinikus, züllött állapotokat lát nagyon sok helyen. Geszti Péter ezért gyakran rácsodálkozik arra, milyen idegenül mozog abban az országban, ahol azelőtt otthon érezte magát. Ha a radikalizmust kérik számon rajta, azt mondja: ő nem az a fiú, aki fölszedi az utcaköveket, hanem aki lerakja. És aki mindig azt keresi, mitől lesz jobb a holnap, mint a tegnap.

„Az iskola legfőbb célja, hogy egyetlen megdönthetetlen tanulságot verjen a diákba, mégpedig, hogy bármennyit is készüljön, mindig az iskola jóindulatára van utalva. A tananyag spektruma olyan széles, hogy csakis a tanár szándékán múlik, mit és mennyit követel meg belőle... 

A magyar oktatás arra nevel bennünket, hogy az ilyen helyzetekben úgy járunk a legjobban, ha lehajtjuk a fejünket, és behódolunk. Mert a tanárnak, a hivatalnak és a rendőrnek mindig igaza van. Ha pedig nincs, akkor majd olyan helyzetet teremt, hogy az legyen”

Beadni a derekat

„Addig rágta a fülem, amíg be nem adtam a derekam!” – mondja pirulva a lány, majd ábrándos tekintettel a lovagjára pillant. Akire nemrég még azt mondta, hogy unalmas idióta. Még a barátnőket is megkérte, segítsenek levakarni, mert egyedül nem bírja. Aztán átkattant valami, és hirtelenjében Adonisszá változott a nemkívánatos marha; a „könyörgök, felejts már el”-t pedig felváltotta a holtomiglan, holtodiglan. A közönségnek meg illik úgy tenni, mintha ez mindig is így lett volna.

Kecske szimulátor - ha mindig szeretted volna tudni, milyen érzés kecskének lenni! ;)

Ünnepi szabadság

„Az ünnep nem mindig szabadság, de a szabadság mindig ünnep.” Miközben az utcákat róttam tegnap délután, ez fogalmazódott meg bennem. Az otthoni fenyőillat után magamba szívhattam az idegen, mégis ismerős ablakokon kiszivárgó olajgőz bukéját, a városszéli erdő semmivel össze nem téveszthető, hűvös levegőjét, meg a saját, ajándékba kapott parfümöm aromáját. A szabadság egyszerre ezerféle szagát. Az „ott vagyok, ahol jólesik” érzékekkel közvetített lenyomatát.

Régóta szedhet gyógyszert, mert mindig félrebeszél :) 

Az interjú

Mindig van aki kukacoskodik...

Nyögés és placcs: szülésvideó kísért álmomban

Lilára duzzadt, szőröcskés nemi szervű nő guggolt a folyóban annak a videónak az előnézeti képén, ami legfelül fogadott a Facebook hírfolyamban egy kellemes estén. Kíváncsiságom a YouTube tartalmakat illetően mindig is erősebb volt a józan eszemnél, úgyhogy óvatosan rácsusszant az egér. Így néztem – pontosabban tekergettem – végig egy huszonkét és fél percben rögzített, elvileg játszi könnyedségű szülést.

A trollok életre keltek

Hogy ment régebben az úgynevezett trollkodás? Nem is volt szó szerinti trollkodás meg trollok: edzett fikanickek voltak, az internet - esetünkben a magyar internet - kellemes névtelenségébe takarózva. Aztán jött az iWiW meg a MyVIP, ahol először nyertünk fájó betekintést az általunk kevésbé ismert, lenézett rétegek mindennapjaiba, de ez még mindig egy elviselhető szint volt. A baj az ott kezdődött, hogy a buta néprétegek felfedezték maguknak a facebookot. 

Közöttetek is van olyan, aki az okvetlenkedő, kotnyeleskedő, mindenbe hülyeségeket belekotyogó nagynéniket inkább jótékonyan tiltja és rejti? Aki az angol nyelvű, közérdekű üzeneted alá valami orbitális baromságot odaír, pl. hogy "fordicsd le légyszives"?

Rezsicsökkentés utolsó vérig 

A választás előtt jöhet a harmadik rezsicsökkentés, a kormány ugyanis úgy látja, hogy még mindig sok tartalékuk van a panaszkodó szolgáltatóknak. Kinek van igaza?

Elb*szott generáció

” ...Valahogy ezt az országot soha nem akarta a politika szolgálni, mindig uralkodni akart. Mi pedig engedtük, engedjük. Mert mit is tehetnénk ellene? Hiszen alig vagyunk tízmillióan…a mennyihez is? ...Közben csomagolunk. Na, nem magunknak. A gyerekeinknek. Mert ők elmennek, már akiben van elég kurázsi. Akiben lenne elég bátorság, dac, elszántság, tudás és ész ahhoz, hogy talpra rángassa ezt a leborult országot...Tudják, ott sincs kolbászból, meg hazát cserélni nem lehet, meg a túró rudi. Arra majd vissza fognak jönni, mint legyek a lószarra. A büszkeségünk…”

Ti egyetértetek az íróval? Tényleg ilyen rossz a helyzet?

Homoki „tunyacsáp” ;)

Ezek a Krakenes fiúk mindig kitalálnak valamit.

Kiábrándulás a habkönnyű újságokból

Blikk, Story, Best és Hot! – ezek jelentették a szokásos bulváradagomat. Melléjük csaphatom még a Glamourt, a Joy-t meg a Cosmopolitant, mert nélkülük sem volt számomra élet az élet. Kiskamasz koromtól fogva mindig nagyon vártam a megjelenésüket, most meg olvasatlanul hevernek körülöttem. Mi a fene történt velem?